Ragasztott házak, rejtélyes állomás, képzeletbeli barátnő - Magyari Tivadar világa


-A A+

A ragasztott házakban jól láthatók és hallhatók voltak a családok, ennek azonban csak a fele igaz – derült ki Magyari Tivadar és Botházi Mária újságíró, publicista beszélgetéséből a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, szombaton.

Az író, szociológussal beszélgetve kiderült, a kilencvenes évek elején híreket, tudósításokat, „szárazabb anyagokat” írt, korábban diáklapot szerkesztett. Mivel írói munkásságát később kezdte, egyrészt lecsúszott a pályázatokról, ösztöndíjakról, másrészt viszont nem is függ senkitől, sőt a kiadók őt keresik meg.

Az A ragasztott ház kötetben szereplő, azonos című kisregényt öt-hat évvel ezelőtt elképzelte már, de évekig nem tett egyebet, mint néhány kulcsszót felírt magának, hogy ne feledkezzen el róla. Női szemszögből írnia, hangzott el, rendkívül könnyű volt, nagyobb volt a kísértés arra, hogy a két főszereplő párbeszéde mellett az író is megszólaljon a szövegben.

Mitől ragasztott a ház? Egy kolozsvári bérház miatt, amilyeneket a város közepében is látni, és amilyenben maga is élt. Ezeket az épületeket a zsidók veszítették el, és miután már a „magyar időben” is államosítva voltak, később román állami kézbe kerültek, majd a rendszerváltás után megvásárolhatóvá váltak. Ezek az épületek láthatóvá – és a szerző kis tódítása során – hallhatóvá tették a családi életet, így dobva fel a kisregény történeteit.

Könyvében számos szereplője életét kellett követnie, ez azonban nem volt kifejezetten nehéz, ugyanakkor sikerült megszeretnie őket – számára is meglepő módon. Előfordult azonban, hogy fejezeteket összecserélve egy szereplőt előbb eltemettek, aztán történtek vele újabb események, ezt az ellentmondást nyomtatás előtt, kis javítással oldotta meg.

A Civilek és bolondok kisregény a képzeletbeli Brassó állomásán zajlik, amelyben a hatalom jól bánik az emberekkel, süteménnyel kínálja meg őket például, ráadásul mindenféle pályázás nélkül áthalad rajta az Orient Express is. A harmadik történetben, az Endre és Ágnesben egy szingli férfi menekül egy másik világba, ahol a boldogságát keresi képzeletbeli kedvesével. Szövege novellából alakult át kisregénnyé, és még szingliként írta – ennek a korszakának említ egyfajta emléket ezzel, hangzott el.








EZT OLVASTA MÁR?

X